Salamin András: Igazszólások V. / Herein Mária: Családi kör – 2

Az itt bemutatott kiadvány nem csupán tematikájában, hanem szerkezetében is rendhagyó publikáció. A kötet érdekessége, hogy egyetlen könyvben valójában két, egymástól hangvételében és perspektívájában eltérő, mégis szervesen összekapcsolódó rész kap helyet. A mű Salamin András és Herein Mária közös munkája. Saját élményanyagukból, személyes és családi emlékeikből építkezve idézik fel az elmúlt évtizedek világát. Ez a kettősség adja a kötet egyik legfőbb értékét.

Continue reading „Salamin András: Igazszólások V. / Herein Mária: Családi kör – 2”

Tavaszi szünet a könyvtárban

Tisztelt Olvasóink!

Ezúton tájékoztatjuk Önöket, hogy a Magyarországi Németek Könyvtára 2026. április 1-től április 10-ig tavaszi szünet miatt zárva tart.
Április 13-tól újra a megszokott nyitvatartás szerint várjuk kedves olvasóinkat.
A visszahozott könyveket a recepción nevük megadásával leadhatják.

Ritter György: Végszó. Magyarországi németek elbeszélései az alávetettségükről, 1940-1970 (I. – II. kötet)

Ritter György történész 63 észak-dunántúli településen készített 162 életútinterjú tudományos elemzésével rajzolja meg az itt bemutatott két kötetben a magyarországi német közösség 1940 és 1970 közötti sorsát. 

Continue reading „Ritter György: Végszó. Magyarországi németek elbeszélései az alávetettségükről, 1940-1970 (I. – II. kötet)”

Irene Langemann: Das Gedächtnis der Töchter

Egy kisváros Szibériában, 1969-ben. Dermesztő hideg. A tizenegy éves Verát osztálytársai egy kihalt utcán megtámadják, és „fasisztának” bélyegzik. A mélyen megalázott kislány válaszokat keres, és kutatni kezdi családja gyökereit. Amikor édesanyja, Anna beavatja a család történetébe, Vera számára megnyílik a múlt.

Continue reading „Irene Langemann: Das Gedächtnis der Töchter„

Ament-Kovács Bence: Uradalom és plébánia

Ament-Kovács Bence nemrég megjelent kötete a XVII. és a XVIII. század fordulójának egyik legösszetettebb dél-dunántúli társadalmi átalakulását tárja fel a Mercy-Apponyi-uradalom példáján: azt a folyamatot, amely az oszmán hódoltság területeinek visszafoglalása után bontakozott ki, és amelynek során a régió etnikai, vallási és társadalmi képe gyökeresen megváltozott.

Continue reading „Ament-Kovács Bence: Uradalom és plébánia„

Márta Fata (Hrsg.): Melioration und Migration

A Fata Márta szerkesztésében megjelent és itt bemutatott Melioration und Migration. Wasser und Gesellschaft in Mittel- und Ostmitteleuropa vom 17. bis Mitte des 19. Jahrhunderts (Melioráció és migráció. Víz és társadalom Közép- és Kelet-Közép-Európában a 17. századtól a 19. század közepéig) című tanulmánykötet a preindusztriális európai táj egyik hosszú időn át meghatározó, központi elemével foglalkozik: az állandóan vagy időszakosan víz borította területekkel. A lápok, mocsarak és ártérek nem csupán természeti adottságok voltak, hanem már a kora újkortól kezdve célzott meliorációs projektek színtereivé váltak, amelyek célja a mezőgazdasági művelésbe vonható területek bővítése, valamint a földművelés, a kereskedelem és a közlekedés intenzívebbé tétele volt.

Continue reading „Márta Fata (Hrsg.): Melioration und Migration„

Görbedi Miklós: 1020 nap az őrtornyok árnyékában. A tiszalöki hadifogolytábor története

A tiszalöki fogolytábor történetét nem írók írták. A túlélők, egyszerű emberek személyes élményeit, írásos vallomásait gyűjtötte össze sokéves munkával egy lelkes helytörténész, Görbedi Miklós. Az itt bemutatott kötet egy dokumentumgyűjtemény, amely a tiszalöki hadifogolytábor történetét forrásokra támaszkodva, személyes nézőpontokból és visszaemlékezések segítségével mutatja be. Olyan kérdések kerülnek előtérbe, amelyek sokáig tabunak számítottak: Mi lett a tábor halottaival? Hogyan alakult ki a hallgatás és a legenda? Miként vált mindez később emlékezetté és emlékművé?

Continue reading „Görbedi Miklós: 1020 nap az őrtornyok árnyékában. A tiszalöki hadifogolytábor története„